Wikipédia - 1956
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején megalakult Nemzetőrség volt az a fegyveres erő, amely a magyar nép egységét és önállósági akaratát képviselte a szovjet megszállással és a korábbi rendszer maradványaival szemben. A szervezet nem törvényi úton, hanem spontán, alulról szerveződő kezdeményezésként jött létre, válaszul a fegyveres harc kaotikus helyzetére.
A Nemzetőrség a magyar szabadságért küzdő honvédség, rendőrség és civil felkelő csoportok egységes parancsnokság alá vonását tűzte ki célul, ezzel teremtve meg a forradalomnak egyetlen, központilag irányítható fegyveres erejét. Névadója és szellemi elődje az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Nemzetőrsége volt, jelezve a nemzeti tradíciókhoz való visszatérést.
Alapítás
A Nemzetőrség alapító ülése 1956. október 31-én zajlott le a Kilián laktanyában, amelyet ekkor már az ellenállás jelképes központjának tekintettek. Az alakulás Nagy Imre miniszterelnök jóváhagyásával történt.
A gyűlésen, amelyre csak meghívóval lehetett belépni, a legfontosabb fegyveres és civil vezetők vettek részt. A Nemzetőrséget Antalóczi Sándor (becenevén Doki), Bornemissza Tibor, Iván Kovács László, László Béla György keramikus, Prezmeczky László orvostanhallgató, illetve Pongrátz Gergely és Pongrátz Ödön képviselték.
Parancsnoki Kar
A szervezet főparancsnoka Király Béla (akit a kormány már korábban megbízott a fegyveres erők vezetésével) lett, helyettese pedig Kopácsi Sándor (Budapest rendőrkapitánya).
Felkelők Részvétele
Az ülésen jelen voltak a legkritikusabb ellenállási gócpontok képviselői, köztük a Corvin köz harcosainak vezetői is, mint Pongrátz Gergely és Iván Kovács László. Jelenlétük megerősítette a forradalmi csoportok közös akaratát, dacára az esetleges korábbi feszültségeknek (pl. Maléter Pál szerepe miatt).
Fő Feladatok és Veszélyek
Az alakuló ülésen a vezetőség és a résztvevők is nyíltan beszéltek a forradalmat fenyegető súlyos veszélyekről. Király Béla nyilatkozatában kiemelte a Rákosi–Gerő-szárny restaurációjának és az előző rendszer pártolóinak fenyegetését, valamint a szovjet erők kivonulásának késlekedését.
Ez utóbbi veszély az ülés alatt valósult be: Maléter Pált kétszer is telefonhoz hívták, majd közölte a résztvevőkkel a felháborodást kiváltó hírt, miszerint Záhonynál újabb szovjet csapatok léptek magyar földre. Ez a hír megerősítette a Nemzetőrség megalakításának sürgősségét.
A szervezet legfontosabb küldetései
Rend Helyreállítása: A közbiztonság biztosítása és a zavaros állapotok megszüntetése a teljes ország területén.
ÁVH Lefegyverzése: Az Államvédelmi Hatóság erőinek semlegesítése.
Harckészültség: Az egységes katonai erő fenntartása a szovjet csapatok végleges távozásáig.
A Szellemi Örökség
A Nemzetőrség megalakítását a helyszínen üdvözölték a Magyar Írószövetség küldöttei is, és az ülés Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versének elszavalásával zárult. Mindez a Nemzetőrség polgári, nemzeti és kulturális elkötelezettségét bizonyította.
Bár a szervezet rövid életű volt, és a november 4-i szovjet invázió után feloszlatták, az 1956-os Nemzetőrség példája a hazafiasság, az önkéntesség és a nemzeti szuverenitásért vállalt fegyveres áldozat örök szimbólumává vált.
Történelmi Kapcsolat és Jelenlegi Elkötelezettség
Az 1956-os Nemzetőrség a nemzeti önállóság és a fegyveres polgári védelem páratlan szimbólumává vált. Ez a szabadságért vállalt, önkéntes szellem az, amely a mai Magyar Nemzetőrség (MNONSZ) számára is irányt mutat. Lovag Buchelt Balázs nemzetőr főparancsnok vezetésével a szervezet ezt a történelmi elszánást és az önkéntes szellemet viszi tovább a lokális területvédelem és a közösség szolgálatában, hűen az 1956-os hősök örökségéhez.